A Föld szívcsakrája

A Föld szívcsakrája

A Föld szívcsakrája ... avagy az új túracipőm avatása a Rám hegyen

A coach a személyiségével dolgozik. Mivel engem mindig megérint az út, és az egész életünket egy hosszú utazásnak tekintem, így arra gondoltam, a személyiségem ezen részét beleviszem a blogomba többféle formában. Írtam már több bejegyzést ebben a témában, most viszont egy olyan sorozatot szeretnék elindítani, ahol inkább a képek beszélnek, és nem a hozzáírt szöveg.

Ezen a hétvégén egy borongós túrán avattam fel frissen vásárolt túracipőmet. A cipő kiválóan állta a sarat, és olyan kényelmes, mintha a lábamra öntötték volna. Egy kultikus helyre vándoroltam, mégpedig a különleges energiákkal bíró Rám-hegyre.

A kultikus, nem mellesleg gyönyörű kilátást nyújtó Rám-hegyre legkönnyebben Dobogókőről juthatunk el. A Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsának északi oldalában fekvő vadregényes Thirring-szikláktól ereszkedünk le a Ferenczy-sziklával koronázott hegy kopár tetejére, majd a Makó-réti-forrás érintésével megyünk fel a Szakó-nyeregbe, ahonnan a Téry úton térünk vissza Dobogókőre.

http://kirandulastippek.hu/budapest-kornyeke/ram-hegy-kortura-dobogokorol

Egész héten jó időt mondtak szombatra. Ennek ellenére, amikor felébredtem reggel, azt láttam, hogy be van borulva és szemetel az eső. Lesz ami lesz alapon elindultam. Egész nap ilyen időm volt. Hol szemerkélt, hol nem… a felhőréteg viszont állandó volt a fejem fölött. Elégedetten konstatáltam, hogy mások is vannak olyan bevállalósak, mint én, így az utamon néha-néha találkoztam más túrázókkal is. Alapvetően kellemes túra volt. Viszont egy-két hónapon belül biztos, hogy visszatérek, mert napsütésben, tiszta időben biztos vagyok benne, hogy még szebb lesz. Borús időben viszont jobban lehet befelé figyelni. Ez megint megvolt.

Most nem is írok ide többet, beszéljenek inkább a képek:

…és a videók:


Szólj hozzá!

Tolvaj Sándor Ádám