Életmód

116-tól a félmaratonig

116-tól a félmaratonig ...avagy újjászületésem története...

Hitelességem egyik alappillére abban rejlik, – mint ahogy azt már több fórumon megmutattam – hogy az utóbbi években én magam is hatalmasat változtam mind kívül, mind belül. Több olyan beszélgetésem volt, amiben felhívták a figyelmem arra, hogy hasznos lenne, ha erről egy picit többet is mesélnék. Most érkezett el a pillanat, hogy mutassak az utam ezen szakaszáról kicsit bővebb képet, így arra gondoltam, meginterjúvolom magam, és a kérdésekre adott válaszaimmal bemutassam az életmódváltásom történetét, folyamatát, mélységeit, magaslatait, hogy lásd, milyen úton mentem végig, és milyen úton tudlak téged segíteni. Íme: Hogyan éltél az életmódváltásod előtt? Gyerekkoromban utáltam a tesiórákat és…

Tovább olvasom

Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról

Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról könyvajánló

Szeressétek egymást, vagy pusztuljatok – ismételte Morrie. – Jó, ugye? És milyen igaz. Szeretet nélkül szárnyaszegett madarak vagyunk. Tegyük fel, hogy elváltam, vagy egyedül élek, vagy nincsenek gyerekeim. Mennyivel kegyetlenebb volna ez a betegség. Nem biztos, hogy képes volnék végigcsinálni. No persze, sokan eljönnének meglátogatni, barátok, társak, kollégák, de hát az nem ugyanaz, mint ha van valakink, aki nem fog később magunkra hagyni. Egészen, de egészen más, ha van valaki, akiről tudjuk, hogy mindig rajtunk van a szeme, állandóan ügyel ránk. Mert a család jelentőségének a szereteten kívül nagyon fontos része az is, hogy az ember tudja, van valakije,…

Tovább olvasom

nem AZ UTOLSÓ BEJEGYZÉS

nem AZ UTOLSÓ BEJEGYZÉS Attól, hogy nem látsz, én itt vagyok!

Futni voltam ma (is). Rendszeresen járok futni – kb. 10-12 kilométer az, amiben jól érzem magam. Ez az a táv, ami kikapcsol, és még nem unom meg. 10 fölött már uncsi – kivéve ha az erdőben futok – ami mostanában ritka. Az erdőben inkább sétálni szoktam. Futásra maradnak az aszfalt tízesek. Csak megyek és megyek. Fülembe válogatott kedvenc zenéim, talpaim alatt a talaj, és fejemben a gondolataim. Ma azon gondolkodtam, hogy milyen belső folyamataim voltak az utóbbi időben, és milyen külső történések hozták elő őket. Fantasztikus tükröket tart elénk az élet, és mindig tudja, mit mikor hogyan kell prezentálnia ahhoz,…

Tovább olvasom

Jojó effektus finoman

Jojó effektus finoman Avagy hogyan fogyjunk le és maradjunk is úgy?

A minap egyik kollégámmal jött szóba a jojó effektus, mint téma. Mivel testközelből ismerem ezt a szörnyet, úgy gondoltam, írok róla pár gondolatot. Körülbelül amióta kétjegyű a korom, azóta túlsúllyal küszködök. Nyilván ez most is így volna, ha nem figyelnék saját magamra tudatosan. Túl vagyok több jojózáson – le föl, le föl. A csúcsok csúcsa 116 kiló volt számomra, ami a 168 centiméteres magasságommal igencsak gömböcke állapotot eredményezett. Többnyire koplalással értem el az “álomsúlyhoz” közeli állapotot, de eddig soha nem sikerült a végére érnem. Kivéve a legutóbbi nekiveselkedésemkor, ami ugyanis egészen másképp zajlott. Szóval régebben csináltam kenyér és lisztmentes diétát…

Tovább olvasom

Segítsünk együtt a Vitakiddel!

Segítsünk együtt a Vitakiddel! Példát mutatva, edzettünk együtt egy jót!

Itt a blogon még nem beszéltem arról, hogy mennyire szeretek sportolni. Azt hiszem, itt az ideje, hogy ezt az oldalam is megmutassam. Na jó, most csak érintőlegesen – bővebben majd máskor. Most csupán hivatkoznék egy másik cikkemre, ahol is a gyermekek mozgásának a fontosságáról írtam. Fontosnak tartom az életemben a sportot, és fontosnak tartom azt, hogy a gyermekek időben megismerkedjenek a saját testükkel, és elkezdhessenek kísérletezni azzal, hogy mi az a mozgásforma, amiben elegendő kihívást és motivációt találnak ahhoz, hogy meg is szeressék az egészséges életmódot. Szülőként ebben tudod támogatni őket. Abban a cikkben említettem a…

Tovább olvasom

Miért nem Coelho?

Miért nem Coelho? Miért, miért, miért?

Miért írok? Nem azért írok, hogy ezer meg ezer látogatóm legyen. Nem azért írok, hogy megmondjam a tutit. Nem is a pénzszerzés miatt írok. Akkor miért is írok? Azért írok, hogy megmutassam magam. Azért írok, hogy megmutassam az utat, amit járok. Azért írok, mert talán találsz benne valamit magadból. Azért írok, mert talán találsz benne valamit magadNAK. Azért írok, mert jól esik… Kérdezhetnéd a cím alapján, mi bajom Coelhoval? Semmi. Tisztelem őt, és jómagam is olvasom az írásait. Kiváló író. A műveiből ki lehet ásni egy-egy olyan gondolatot, ami túllendít egy elakadáson. Igen, lehet belőle meríteni…

Tovább olvasom

Kalandok a valós térben

Kalandok a valós térben Gyerekek... Ébresztőőő!

Hallottál már a Spartan Race-ről? Az Elite Challenge-ről? A Spartathlonról? És a Ninja Warriors-ról? Nem, nem, ezek nem bulvár műsorok, mint ahogy azt elsőre gondolnád. Na jó persze az egyik a tévében megy, de közel sem a butulásról szól, mint némely jól csengő nevű tévéműsor. Ha utánanézel, azt fogod látni, hogy ezek az események emberfeletti teljesítményről, izgalomról, kitartásról, küzdelemről és egyéb emberi erényről szólnak. Gyermekeink (hadd szóljak így annak ellenére, hogy én még nem vagyok szülő) a legnagyobb izgalmaikat sokszor egy-egy lövöldözős játék előtt ücsörögve élik át a fotelben tespedve mit sem sejtve arról, hogy maga a kaland és a…

Tovább olvasom

Hazatérés

Hazatérés ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL10 - HAZAÚT

Szokás szerint fél ötkor ébredek. A testem beállt a korai ébredésre és az útra kész állapotra. Most nincs rá szükség. A lábak megpihennek egy darabon. Buszozni fogunk és vonatozni. Elkészülök. Úgy érzem, mindent megkaptam ettől az úttól, így nincs több dolgom most Lébényben. A misét nem várom meg. Lesz még alkalmam bemenni a templomba. A 7.02-es buszra felszállok és beutazom Győrbe. Közben könnyezve nézem a tájat és azt a zenét hallgatom, ami olyan boldoggá tett, miközben királyként lépkedtem a mezőn mint a trónteremben. A vonat kissé szűkös, de egy kedves bácsival néha néha váltunk pár szót. Zenét hallgatok és nézem…

Tovább olvasom

Győr – Lébény

Győr – Lébény ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL9 - NYOLCADIK NAP

Egy hete vagyok úton. A kezdeti düh elszállt. Úgy érzem, eddigi életemet irányító düh szállt el vele együtt. Visszakapott gyerekkor, kavargó érzelmek, mindent elsöprő szeretet. Némi tanulság, rengeteg tanulnivaló az útravalóm, amit hoztam. Rengeteg mindent elszórtam az úton és rengeteg mindent tanultam itt. Egyelőre még itt vagyok, benne vagyok, fölösleges gondolkodnom. Megyek előre Lébénybe. Elfogyott a készpénzem. Vagyis nem teljesen, de fogy. Keresni kell egy bankautomatát. Megtalálom kábé ott, ahol este letértem az útról. Pénz megvan. Kell kaja. Hol egy Lipóti? Ott normális kaja van. A térkép másfél kilométerre mutatja vissza a szállás felé. Neeeem. Lesz ami lesz, vissza nem…

Tovább olvasom

Pannonhalma – Győr

Pannonhalma – Győr ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL8 - HETEDIK NAP

Ébredés korán, van kávé a konyhában, kicsi üzenőkönyv olvasgatás, felkészülés, elindulás. Sem szombat este, sem vasárnap reggel nem tudtam reggeliről és útravalóról gondoskodni magamnak. Két cerbonával a gyomromban indultam el a következő 27 kilométeres szakaszra. Persze annyira nem aggódtam, mert tudtam (vagyis a google maps tudta), – én csak reménykedtem benne – , hogy a közeli Écs településen van egy ABC, ami tizenegyig nyitva van. 7 körül indultam, Écs 3,6 kilométer. Addig kitart a két cerbona. Ha nincs bolt, akkor becsöngetek valahova és felajánlok némi pénzt némi reggeliért. Szerintem háromból egy ház biztos benne lett volna az üzletben. Kicsit fotóztam…

Tovább olvasom

Kisbér – Pannonhalma

Kisbér – Pannonhalma ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL7 - HATODIK NAP

Ma is korán keltem. Leérve az emeletről összetalálkoztam a házinénivel, aki éppen ébredezett. Előző nap őt nem láttam, csak mesélt róla a férje, innen tudtam, hogy ő létezik. Nagyon kellemes társaság volt, pár szót cseverésztem vele, majd elindultam. Na go! Fúj a szél, sötét fellegek vannak, kissé világvége hangulat. Ez persze egyáltalán nem törte le a lelkesedésem. Menjünk. Igazi puszta, végeláthatatlan sík terep. Gondolatok, hogy már csak három séta vár rám a megérkezésig. Kicsit sajnáltam, hogy már kevesebb van hátra, mint amennyi eltelt, na de vissza a jelenbe, inkább menjünk. A felhőktől féltem, a szél ellen felvettem a pelerint.

Tovább olvasom

Nagyigmánd – Kisbér

Nagyigmánd – Kisbér ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL6 - ÖTÖDIK NAP

Reggel még röhögtem a levelibékákon, ugyanis hajnalban sütött a nap. Átmentem a kisboltba, bevásároltam virslit, meg szendvicsnek valót. Mondtam a hölgynek, hogy a mustárt amit megveszek ott fogom hagyni a hűtöben, mert csak a virslihez kérem, de nem viszem magammal. Erre olyan aranyos volt, hogy ideadta nekem, hogy használjam nyugodtan és nem kell kifizetnem. Örömmel elfogadtam a kedvességét. Megreggeliztem, felvettem immáron a tiszta túranadrágom az úthoz, átmentem leadtam a kulcsot. Mondtam a szállásadó hölgynek, hogy olyan jól éreztem itt magam, maradnék még… de hív az Út, mennem kell. Ezzel elbúcsúztunk egymástól. A nagyigmándi szállást egyébként ajánlom, ha arra jársz –…

Tovább olvasom