gyerek

Ötévesen nem angolul kell tanulni, hanem rohangálni az udvaron, a friss levegőn, látszólag céltalanul, mert attól fejlődik az agyuk.

Gilisztát fogdosni, bodobácsot gyűjteni, sarazni és koszosnak lenni, rettenetesen koszosnak. Csúszni-mászni, bunkert építeni. Világgá menni. Nem elhinni, hogy alig tizennégy évesen eldőlt minden, hanem kipróbálni lehetőleg mindent, amire lehetőség van. A frászt hozni a szülőkre, hogy nem lesz belőlünk semmi, hogy csak úgy lézengünk.
Odaállni a harmadik generációs értelmiségi családban a zongora mellé és kijelenteni, hogy az asztalos szakmát választottuk.

Mert valaki nem az lesz, akinek van érettségije, hanem az, aki dolgozik. Aki munkát fektet valamibe, amihez van kedve, tehetsége, szorgalma. Aki elhivatott és a munkájának jó szakemberévé válik, legyen ács, bádogos vagy bognár.

És ha elsőre nem jó szakmát választottunk, akkor legyen bátorságunk tovább állni, mert nem befejezni kell, amit elkezdtünk, hanem bátran változtatni.

Vekerdy Tamás

A képen én vagyok 😉 🙂

Segítsünk együtt a Vitakiddel!

Segítsünk együtt a Vitakiddel! Példát mutatva, edzettünk együtt egy jót!

Itt a blogon még nem beszéltem arról, hogy mennyire szeretek sportolni. Azt hiszem, itt az ideje, hogy ezt az oldalam is megmutassam. Na jó, most csak érintőlegesen – bővebben majd máskor. Most csupán hivatkoznék egy másik cikkemre, ahol is a gyermekek mozgásának a fontosságáról írtam. Fontosnak tartom az életemben a sportot, és fontosnak tartom azt, hogy a gyermekek időben megismerkedjenek a saját testükkel, és elkezdhessenek kísérletezni azzal, hogy mi az a mozgásforma, amiben elegendő kihívást és motivációt találnak ahhoz, hogy meg is szeressék az egészséges életmódot. Szülőként ebben tudod támogatni őket. Abban a cikkben említettem a…

Tovább olvasom

Töltsd fel a nevelőket!

Töltsd fel a nevelőket! VONESZO - Zsobok25 Kampány

Ez az év nagyon sok változást hozott az életemben. Egy ideje figyelek a belső hangomra, elkezdtem figyelni és hallgatni a megérzéseimre. Rengeteg időm volt elmélkedni és gondolkodni magamon. Elgondolkodtam pár dolgon. Például: Hol van a szerepem a világban? Mennyire hasznos a jelenlétem? Mennyire hasznos a munkásságom? Mi az, amit leteszek az asztalra? Elmélkedéseim során arra jutottam, hogy megnövekedett a szociális érzékenységem, és jobban figyelek másokra, tehát érdemes lenne ezzel az új felismerésemmel valamit kezdenem. Az idén olyan találkozásaim voltak, akik segítettek haladni az utamon, akik segítségével még jobban megismertem magam, és akik eljuttattak arra a pontra, hogy szeretnék adni is a…

Tovább olvasom

Kalandok a valós térben

Kalandok a valós térben Gyerekek... Ébresztőőő!

Hallottál már a Spartan Race-ről? Az Elite Challenge-ről? A Spartathlonról? És a Ninja Warriors-ról? Nem, nem, ezek nem bulvár műsorok, mint ahogy azt elsőre gondolnád. Na jó persze az egyik a tévében megy, de közel sem a butulásról szól, mint némely jól csengő nevű tévéműsor. Ha utánanézel, azt fogod látni, hogy ezek az események emberfeletti teljesítményről, izgalomról, kitartásról, küzdelemről és egyéb emberi erényről szólnak. Gyermekeink (hadd szóljak így annak ellenére, hogy én még nem vagyok szülő) a legnagyobb izgalmaikat sokszor egy-egy lövöldözős játék előtt ücsörögve élik át a fotelben tespedve mit sem sejtve arról, hogy maga a kaland és a…

Tovább olvasom