camino

Nagyigmánd – Kisbér

Nagyigmánd – Kisbér ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL6 - ÖTÖDIK NAP

Reggel még röhögtem a levelibékákon, ugyanis hajnalban sütött a nap. Átmentem a kisboltba, bevásároltam virslit, meg szendvicsnek valót. Mondtam a hölgynek, hogy a mustárt amit megveszek ott fogom hagyni a hűtöben, mert csak a virslihez kérem, de nem viszem magammal. Erre olyan aranyos volt, hogy ideadta nekem, hogy használjam nyugodtan és nem kell kifizetnem. Örömmel elfogadtam a kedvességét. Megreggeliztem, felvettem immáron a tiszta túranadrágom az úthoz, átmentem leadtam a kulcsot. Mondtam a szállásadó hölgynek, hogy olyan jól éreztem itt magam, maradnék még… de hív az Út, mennem kell. Ezzel elbúcsúztunk egymástól. A nagyigmándi szállást egyébként ajánlom, ha arra jársz –…

Tovább olvasom

Tata – Nagyigmánd

Tata – Nagyigmánd ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL5 - NEGYEDIK NAP

Mondanom sem kell, hogy reggel fél ötkor kipattant a szemem. Fantasztikus, hogy mennyire visz előre az Út. A hétköznapokban alig tudok kikászálódni az ágyból, itt meg pikkpakk tettrekész leszek. Összecihelődtem és elindultam. Mivel a tatai kemping igencsak kinn van a városból, így nem volt energiám előző este reggelit szerezni magamnak, így ezt reggel kellett bepótolnom. Továbbá elfogytak a szilikonos vízhólyagtapaszaim, így egy Rossmant vagy DM-et kerítenem kellett, ahol ezeket beszerezhettem. Mivel ezek reggel nyolckor nyitottak, így addig nem tudtam elhagyni a várost. A tatai Öreg tó mentén a bringa és sétáló úton mutatták Jakab kis sárga kagylói az irányt,…

Tovább olvasom

Tarján – Tata

Tarján – Tata ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL4 - HARMADIK NAP

Reggel fél ötkor ismét magamtól ébredtem. Fel voltam töltődve, a fájdalmaim elmúltak és a lelki egyensúlyom visszaállt a helyére. Elkészültem, ittam egy kávét, közben olvasgattam a Szent Jakab vendégkönyvet. Írtam a füzetkébe én is, majd a reggeli napsütésben útra keltem Tata felé. Utam a településen keresztül vezetett elég hosszan. Gyönyörű szőlőket láttam, domboldalra épített házikókat – igazán olyan volt, mint aprajafalva. Imádtam. Elhaladtam a Vénprés előtt is, ami a szállásadóim tulajdona volt – ezt kerestem előző nap, amikor megmentett a kis hölgy. Ezen a szakaszon már tudtam, mit akart nekem mondani ez előző két nap: “NE SIESS, NE SIESS” –…

Tovább olvasom

Zsámbék – Tarján

Zsámbék – Tarján ...GYERE SANYI, VÁR A CAMINO VOL3 - MÁSODIK NAP

Mérhetetlen nyugalmat éreztem éjszaka és reggel teljesen kipihenten – fél ötkor óracsörgés nélkül – ébredtem. Hatkor már úton voltam. Fel akartam menni a zsámbéki romtemplomot megnézni, viszont odafenn szembesültem azzal, hogy délelőtt tízkor nyit a hely. Hol leszek én már reggel tízkor innen 🙂 Jó messzire. Így kattintottam pár fotót a templomról, amennyire elértem. Próbáltam kihagyni a drótkerítést és a szembe sütő napot. Aztán elindultam lefelé, hogy vadásszak valami reggelit. Keresztülhaladtam a piacon, de ott semmi olyan nem volt, amire én éppen vágytam, úgyhogy továbbmentem a helyi Coop felé. A Coop épülete ugyan ott volt a helyén, viszont nem…

Tovább olvasom

Budapest – Zsámbék

Budapest – Zsámbék ...Gyere Sanyi, vár a Camino vol2 - első nap

Izgatottan vágtam neki a napnak. Az Árpád hídtól indultam metróval a Deák tér felé – és itt úgy döntöttem, hogy erre az 500 méterre, ami a Deák és a Clark Ádám tér között van, nem szállok fel buszra, hanem elsétálok odáig. Hétágra sütött a nap, és időm mint a tenger. Szóval miért is ne 🙂 . Clark Ádám tér, kiindulópont A Clark Ádám téren megálltam a fánál, amin az első kis kagyló van felfestve. Egy fotó plusz egy jószerencsét kérő érintést követően elindultam befelé az alagútba. Zenét hallgattam, mert el akartam nyomni a város zaját. Közben olyan gondolatok kerengtek…

Tovább olvasom

az út az, ami boldoggá tesz…

az út az, ami boldoggá tesz… ...Gyere Sanyi, vár a Camino

Szóval itt van ez a Camino. És az, hogy kitaláltam – kipróbálom. Lélekben 2016 novemberétől kezdtem el készülni, amikor is születésnapomra megkaptam az útikönyvet. Láttam, hogy bíznak bennem azok, akiknek elmondtam mire készülök és éreztem, hogy érdemes lesz belevágni. A testem áprilisban kezdtem rá felkészíteni hosszabb túrákkal és a felszerelésem apránkénti beszerzésével. Mindenből a legjobbat. Úgy hallottam, hogy két dolog tudja elrontani igazán a zarándoklatot: egy rossz hátizsák, és egy rossz túrabakancs. Így ezeknél nem spóroltam az összeggel – tényleg a legjobbat akartam, amit azt hiszem, sikerült is beszereznem. Ugyan a lábammal voltak problémák, de kinek nem……

Tovább olvasom

Gyere Sanyi, vár a Camino

2015 őszén hallottam először az El Caminóról, amikor egy jóbarátom elhatározta, hogy végigjárja a Francia utat. Elsőre nem értettem, és nem is tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Persze saját magamból kiindulva tudtam, hogy ez egy kemény, embert próbáló út lesz. A spirituális oldalát azonban akkor még nem vizsgáltam meg. Kicsit talán az foglalkoztatott, hogy mi vesz rá egy embert arra, hogy elmenjen és teljesen egyedül sétáljon 900 kilométert. Voltak beszélgetéseim ezzel az úttal kapcsolatban, ha valaki megkérdezte, hogy én magam elindulnék-e egyedül, egy egyértelmű és gyors nem volt a válaszom. Sokáig nem is foglalkoztatott a kérdés. Egyrészt, mert elérhetetlen álomnak tűnt…

Tovább olvasom

Megértettem, hogy a Nagy Út nem rejtélyes. Nincs benne semmi titok, nem nehéz, nem homályos, nem bonyolult. Mindössze ennyi: az Úton járni. Az Úton járni pedig annyi, mint tisztának lenni, jót akarónak, nem elfogultnak, nem szenvedélyesnek, hanem egyszerűnek, nyugodtnak, békésnek, értelmesnek. Ez a legkönnyebb, mert ez az Ég és Föld örök törvényeivel egybehangzik.

Hamvas Béla